HÍREK

 

 

Kulturális KözpontKÖNYVTÁRVILÁGÖRÖKSÉG KAPUZAT

Aktuálisok

 

 

 

 

 

 

 

 

  

   

 

Pályázatok

Szerencsi ÁMK

Élő világegyetem

b_300_200_16777215_00__kepek_galeria_2014_grandpierre_DSCF6450.JPGRendkívül érdekes kérdéseket feszegetett a világról és abban elfoglalt helyünkről, az egyén és a világ fejlődéséről, változásáról  dr. Grandpierre Attila csillagász-zenész-író. Elgondolkodtató, a hagyományos gondolkodásmódtól eltérő előadást hallhattak a résztvevők a Rákóczi-vár lovagtermében 2014. március 27-én.

Előadásában olyan kérdéseket világított meg, amelyek az embert és az emberiséget ősidők óta foglalkoztatják. Kitért a nap életjelenségeire, a naptevékenységekre, a Világegyetemmel kapcsolatos alapkérdésekre.

Beszélt az élő vagy élettelen Világegyetem kérdésének fontosságáról, az ember legfontosabb hajtó- és éltetőerejéről a Természetről; az élet lehetséges létrejöttéről: kémiai úton jött-e létre vagy örök?; s vajon az ember az állatvilágból, a majomtól vagy egy magasabb rendű kozmikus létformából ered?; Társadalmi vagy természeti lény-e az ember? Miért fontos a természetes világszemlélet, a természetes életmód, hogyan juthatunk el a természettudományok teljesebb megértéséhez?

S kifejtette azt is, milyen lehetséges jövőkép vár az emberiségre.

A találkozó végén több témában megjelent köteteiből lehetett vásárolni.

FOTÓK

.

 

Dr. Grandpierre életrajza:

Grandpierre Attila zenész, énekes (a Vágtázó Halottkémek, Vágtázó Csodaszarvas és Vágtázó Életerő együttesek alapítója). Csillagász, a természettudományok doktora, a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Író, költő, a Magyar Írószövetség tagja.
Természettudományos munkáiban az Attila, máshol az Atilla névalakot használja. Az ELTE TTK fizikus-csillagász szakán diplomázott 1974-ben, majd ugyanott doktorált 1977-ben. Kandidátusi fokozatot szerzett 1984-ben, a MTA Fizikai Osztályának Csillagászati ágán. 1983-ban négy hónapig a bjurakani csillagvizsgálóban dolgozott.] 1994–1998 között a Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjában egy huszonhat tagú csoportnak volt a vezetője. Nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Megszervezte az „Astronomy and Civilization” című nemzetközi tudományos konferenciát, amelynek Budapest adott otthont 2009-ben. A zene kozmikus jelentőségének felismerése, valamint Bauer Ervin elméleti biológiája tudományos alkotómunkájának két fő meghatározója. Ennek okán hívták meg a kaliforniai Chapman Egyetemre, ahol 2011-ben fél évig a Computational Science Team vendégprofesszora volt. Itt kutatási tervei alapján vizsgálták az élet lényegét és az élet matematikai megközelítését, amelynek célja, hogy a matematika, a zene, Bauer elméleti biológiája és a kvantumfizika kapcsolata alapján kidolgozzák az élet lényegének matematikai-fizikai leírását. A MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Kimutatta, hogy a csillagáramlások a hangsebességnél robbanásosan állnak le, a bolygók árapályereje nukleáris instabilitást okoz a Nap magjában, a flerkitörések a csillagok magjából indulnak, valamint, hogy a Nap és a világegyetem élő természetű. Felfedezte, hogy a biológia alapelve a legkisebb hatás elve általánosabb alakjaként, a legnagyobb hatás elveként fogalmazható meg…

Fő természettudományos kutatási területei:
A naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a világegyetem élő természete, komplexitás-elmélet, nemegyensúlyi termodinamika, elméleti biológia, a fizika, a biológia és a pszichológia első elvének egységes elmélete, az élet komplexitási mér?számainak elmélete, a természettudomány egységes elméletének megalapozása, az ember és a világegyetem kapcsolatának kutatása. Ezekben a témákban több mint 350 tanulmánya és hat könyve jelent meg.

Fő őstörténelmi kutatási területei:
A Kárpát-medence és az eurázsiai síkság népeinek őstörténelme, műveltségtörténelme, az emberiség őstörténelme, az őskor tudománya, filozófiája, művészete, a „mágikus gondolkodás” fogalma és kutatása, a mágusok szerepe az őstörténelemben, a székelyek őstörténelme, ősi ünnepeink feltárása, társadalomelmélet, az őskor és az ókor oktatási rendszerei. Ezekben a témákban több mint ötven tanulmánya, és öt könyve jelent meg, melyek megírásához a témakör irodalmát használja fel, ami túlnyomó részt angol nyelvű szakirodalmat jelent.

Zenei tevékenysége:
Kamaszkorától fogva keleties, müezzin-énekekre, valamint ősi mondókákra emlékeztető, rendkívüli erejű zenék születtek benne, minden külső befolyástól függetlenül. 1974-ben fedezte fel a közép-ázsiai, Mongóliában fennmaradt ősi népzenét. Ezeket, valamint különleges zenei gyűjteményét, alapvetően új világfelfogását, egyedi látókörét és szintén egyedi zeneértelmezését megosztotta baráti társaságával (Ipacs Lászlóval, Czakó Sándorral és Molnár Györggyel), s velük 1975-ben megalapította a Vágtázó Halottkémek nevű együttest. Bár 2001-ben a zenekar feloszlott. 2012 decemberében új lemezt adtak ki, amely a VHK korai, sokak számára legfontosabb időszakát idézi. Néhány év szünet után, 2005-ben létrehozta a Vágtázó Csodaszarvas nevű együttest, amelyben visszatérhetett eredeti zenekartervéhez, hogy olyan együttest alapítson, amely az ősi, mágikus népzenéhez még közelebbi zenéket ősi népi hangszereken szólaltatja meg.

Wellhello-Majka koncert

HELYSZÍNRAJZ 

 

 


BIZTONSÁGI TERV 

PARKOLÁS

 

wellhello majka parkolo helyek 20190518

 

 HÁZIREND


FORGALMI REND VÁLTOZÁS

 

 

 

 

 

 

Szálláslehetőségek

HOTEL

 

 

Látogatók száma

377021
MaMa227
TegnapTegnap74
A hétenA héten301
A hónapbanA hónapban5093
ÖsszesenÖsszesen377021

Ki néz minket

Oldalainkat 9 vendég és 0 tag böngészi

Iratkozzon fel hírlevelünkre

A honlap Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.